Kinek szúrja a szemét – avagy kötelező-e a szemétszállítási díjat fizetni?

A napokban kérdezték meg tőlem, hogy a cégek foglalkoznak-e már a 2016. március 15-ig kötelezően elvégzendő tőkeemeléssel. Azt kell mondanom, hogy a vállalkozásokat manapság sokkal inkább a ZHK levele tartja lázban, naponta több megkeresést kapok ügyfeleimtől ezzel kapcsolatban.

Számos kérdést felvet a Zempléni Hulladékkezelési Közszolgáltató Nonprofit Kft. ellátási területén a vállalkozások részére hetekben kiküldött levél, mely szerint „ a vállalkozás nem kötött a kommunális hulladék elszállítására szerződést, így postafordultával küldjék vissza a szolgáltatási szerződés egy példányát, amiben jelezze, hogy milyen elszállítandó mennyiségre kíván szerződést kötni, de a minimum 120 liter”. Felhívják a figyelmet, hogy amennyiben az ingatlan használó nem teljesíti a szerződéskötési kötelezettségét, nem mentesíti a díjfizetési kötelezettség alól.

A témának azzal a részével, hogy milyen pénzügyi, gazdasági megfontolás áll a dolog mögött nem tudok és nem is kívánok foglalkozni, ezt megtette a HVG hetilap az október 15-én, Nincs szemete? Nem baj fizessen szemétdíjat! című cikkében:

http://hvg.hu/kkv/20151015_Mit_keres_a_hulladekkezelo_ceg.

A diktátum szerű levél hatékonysága is megkérdőjelezhető, de jelen írásomnak a témája nem a ZHK kommunikációs stratégiája.

A vállalkozások részéről legtöbbször elhangzó kérdés, hogy amennyiben semmiféle tevékenységet nem végez az adott ingatlanban, egy liter szemetet sem termel, miért kellene fizetnie? Ha bérlőként van egy ingatlanban, a szemétszállítási díj beépítésre került a bérleti díjba és az ingatlan tulajdonosa megfizeti azt, miért kellene még egyszer fizetnie? Mi a helyzet a társasházban lévő cégekkel, ahol a társasház megfizeti a díjat? Ha tényleges tevékenységet a telephelyen végez, ott fizet szemétdíjat, miért kellene a székhelyen is, ahol csak a postai küldeményeket veszi át? Hol vannak a kukák, ami után szeptembertől kellene fizetni a díjat, a nem létező kukában, el nem helyezett és el nem szállított szemétért? Egyik ügyfelem azt a választ kapta a ZHK-nál érdeklődve, hogy azért kell fizetnie, mert az ingatlan előtt minden héten elhalad a szemétszállító autó. Kérdése, ha a busz elmegy előtte, akkor bérletet is vegyen?

Jogi oldalról megközelítve a dolgot azt kell mondanom, hogy a hivatkozott jogszabályok valóban lehetővé teszik a közszolgáltatási szerződés egyoldalú létrehozását, de a Hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény a hivatkozott §-on kívül, a szolgáltatóra is ró számos kötelezettséget. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a levélben szereplő 2013. évi CLXXXV. törvény a szerencsejáték szervezésével összefüggő egyes törvények módosításáról szól!)

A hivatkozott törvény többek között rögzíti, hogy a közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan kell megállapítani, figyelembe véve a szolgáltatás jellegét és a kezelt hulladék mennyiségét és minőségét. Ez az elv jelenik meg az Alkotmánybíróság 53/2000. számú határozatában is.

A közszolgáltatási szerződés alapelvei a Polgári Törvénykönyv 6: 256. §-ában fogalmazódnak meg, a szemétszállításra vonatkozóan a Hulladékról szóló törvény tartalmaz előírásokat, melynek az adott településre vonatkozó részletszabályait önkormányzati rendeletek határozzák meg.

38. § (1) Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához szükséges feltételeket a közszolgáltató részére biztosítja, és a közszolgáltatást igénybe veszi.

(2) Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáért hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat fizet az e törvényben, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletében meghatározott feltételek szerint.

(3) A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a közszolgáltató felhívására a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, a természetes személy ingatlanhasználó a személyes adatai közül a családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét megadja.

46. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat – a vegyes hulladék mennyiségével arányosan – a költségekre, továbbá az árakra, illetve a díjra vonatkozó közgazdasági összehasonlító elemzések felhasználásával úgy kell megállapítani és szabályozni, hogy

a) a díj a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra, a közszolgáltatás hatékonyságának javítására, a kapacitások hatékony igénybevételére, a közszolgáltatás minőségének folyamatos javítására, valamint a környezetterhelés csökkentésére ösztönözzön, valamint

b) az e törvény szerinti céltartalék összege, a folyamatos hulladékgazdálkodási közszolgáltatás indokolt költségei, a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt költségei, a közszolgáltatás tartós ellátásához, fejlesztéséhez szükséges indokolt költségek, továbbá a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény bezárásának, rekultivációjának, utógondozásának és monitoringjának indokolt költségei figyelembevételre kerüljenek.

Gyakori kérdés, hogy valóban adók módjára behajtható-e díjhátralék? A válasz igen, a törvény szerint,

52. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlanhasználót terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek

(2) A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a közszolgáltató vagy a követelés egyéb jogosultja (a továbbiakban együtt: a követelés jogosultja) felhívja az ingatlanhasználó figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására, és felszólítja annak teljesítésére.

(3) A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék megfizetésének esedékességét követő 45. nap elteltével a követelés jogosultja – a felszólítás megtörténtének igazolása mellett – a díjhátralék adók módjára történő behajtását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (a továbbiakban: NAV) kezdeményezi.

A törvény az értelmező rendelkezések között határozza meg ingatlanhasználó fogalmát: az ingatlan birtokosa, tulajdonosa, vagyonkezelője, valamint a társasház és a lakásszövetkezet, aki (amely) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást e törvény szerinti szerződéses jogviszony keretében kötelező jelleggel igénybe veszi és akinek (amelynek) a közszolgáltató rendszeres időközönként rendelkezésére áll.

Mit tehetnek most a vállalkozások? Általános érvényű tanácsot nehéz adni, minden esetben fontos azt megvizsgálni, hogy ingatlanhasználónak tekinthető-e egyáltalán az adott gazdasági szervezet, nem fizet-e kétszeresen ugyanazon szolgáltatásért, a közszolgáltató feladatait ellátja-e? Mindezek tisztázása érdekében fontosnak tartom, hogy egyénileg egyeztessenek a közszolgáltatóval.